MENÜ

Köszöntjük a Budakeszi Kutyakiképző  Iskola
Honlapján

"Kutya nélkül lehet élni, de NEM érdemes!"

Hogyan is kezdődött?

 

 

Adyligeten 2002 óta működött egy kutyaiskola, amit többek között Kosztel Ildikó vezetett.

Itt tanultunk meg kutyáinkkal az alapokat, itt kovácsolódott össze a törzsgárda.

Azután 2008 februárjában teljesen váratlanul felmondták Adyligeten a bérleti szerződést és megszűnt a kutyaiskola, de a csapat megmaradt!

Eleinte a hűvösvölgyi Nagyréten gyűltünk össze gyakorlatozni a kutyákkal – a kirándulók és sétálók nagy örömére /?/, de júliusban már az új iskola Budakeszin lévő telkét vehettük birtokunkba.

 

        A telek…. Az első találkozás nem volt egyértelműen biztató. A kaszálatlan, köves, szőlőtőke maradványokkal teli gidres-gödrös terület bizony nem tűnt ideálisnak a kutyaiskola számára. De nem adtuk fel! A csapat – és főleg a szervező Szigeti Éva – sok-sok szabadidejét feláldozva, erejét nem kímélve használható füves területté változtatta a mezőt. Felállítottuk az ügyességi pályákat, majd Ildikó és oktató társa, Dudás Gábor által beszerzett konténer és a hozzá kapcsolódó fedett terasz csinosítása, festése következett.

Az asztalokat, padokat, székeket és egyéb „berendezési” tárgyakat vagy az otthoni készletből hoztuk el, vagy a kerületi lomtalanításokból szereztük be.

Az egyik kutya gazdijától kapott adománynak köszönhetően fenyők, lombos fák és bokrok is növekednek már az addig kopár területen.

 

 

        Közben már működött az iskola, a régi kutyák mellé sok - sok új „tanuló” jelentkezett.

Kialakultak a csoportok: Kezdők, középhaladók és haladók. A haladók közül többen az  engedelmes vizsgát is letették, sőt versenyekre is felkészültek és sikeresen szerepeltek.

Az őrző - védő foglalkozásokon is egyre többen vesznek részt és az agility edzés is folyik.

Volt már „járőr verseny” legutóbb pedig ügyességi és behívó versenyt rendeztünk.

Mind a kutyák, mind a gazdik lassan összebarátkoztak és ez akkor is igaz, ha van egy-egy nehezen kezelhető kutyus is.

 

 

        A kutyaiskolában tulajdonképpen mi gazdik tanuljuk: hogyan kell okosan szeretni kedvenceinket. Nincsenek rossz vagy jó kutyák: ebeink olyanok, amilyennek neveljük őket.

Persze vannak fajta tulajdonságok, amelyeket a tanítás során az általános érvényű szabályok mellett figyelembe kell venni: ehhez is nyújtanak segítséget a kiképzők.

Tudatos határozottság, következetesség, rengeteg türelem és kitartás kell ahhoz, hogy kutyáink szófogadóak legyenek, jól kijöjjenek más kutyákkal, barátságosan viselkedjenek az

emberekkel, és igazi, örömöt okozó társaink legyenek.

 

 

 

 

 

 

 

Asztali nézet